Aláírjam vagy ne? A közös megegyezés…

A cégek nagy többsége még akkor is közös megegyezést ajánl fel a munkavállalónak, ha egyébként a munkaviszony megszüntetésére a munkavállaló hibájából kerül sor. Miért jó ez a cégnek? Mert a közös megegyezés az egyetlen olyan forma, ami bírósági úton gyakorlatilag megtámadhatatlan. Ha egyszer aláírtad, utólag nem kérdőjelezheted meg. Fontos tehát, hogy elolvasd a dokumentumot, mielőtt aláírod.

Mire figyelj?

felmondasElőször is nézd meg, milyen dátumot tüntettek fel utolsó munkanapodként. Eddig a napig kapod a fizetésed, eddig vagy állományban, eddig fizetik utánad a járulékokat. A Munka Törvénykönyve szerint 30 nap felmondási idő jár neked, de ez az adott munkahelyen eltöltött idő függvényében növekszik. Ha a közös megegyezésben az aláírás pillanata az utolsó munkanapod, akkor egy rendes felmondáshoz képest legalább egyhavi fizetésed a tét, így ebben az esetben – ha nem a te hibád miatt küldenek el – a cégnek illik felajánlania a felmondási idődre járó bér összegét. Ha ezt nem tették meg az előtted lévő szerződésben, alkudozhatsz.

A munkahelyeden eltöltött idő alapján végkielégítés is járhat neked. A végkielégítés munkáltató általi rendes felmondás esetén jár. Ha neked közös megegyezést ajánlanak fel, és a munkaviszonyod nem a te hibádból szűnik meg, szintén illik felajánlania a cégnek a végkielégítés összegét. Ennek kiszámítása egyszerű:

  • 3 év után 1 havi; 5 év után 2 havi; 10 év után 3 havi; 15 év után 4 havi; 20 év után 5 havi; 25 év után 6 havi távolléti díjnak megfelelő összeg jár – az időtartamba nem számít bele az egybefüggő, 30 napot meghaladó távollét, amelyre munkabér nem illette meg a munkavállalót.

Az évi rendes szabadságod időarányosan jár neked a munkaviszonyod megszűnésének napjáig. Ha ezt az arányosított szabadságot nem vetted ki, vagy csak részben használtad fel, a munkáltatódnak kötelező kifizetnie neked szabadságmegváltás jogcímen. Ha viszont többet vettél ki, mint amennyi időarányosan járna, neked kell visszafizetned a munkáltatód részére a többletet. Ezt a folyamatot törvény írja elő, így ezt külön nem szokás részletezni a megállapodásban.

A közös megegyezésben szerepelni szokott az a passzus, amelyben mindkét fél kijelenti, hogy az aláírás után további igényt nem támasztanak egymás felé. Gondold végig, hogy van-e olyan juttatás, amit már meg kellett volna kapnod, de még nem kaptad meg. Ez lehet jutalék, esetleg a leadott utazási számláid ellenértéke, vagy bármilyen más pénzben kifejezhető – és a munkaszerződésedben juttatásként szereplő – tétel. Ha van ilyen, és az ellenértéke nincs hozzáadva a közös megegyezésben felajánlott összeghez, kérdezz rá.

Gyakori tévhit a munkavállalóknál, hogy közös megegyezés esetén nem jogosultak a munkanélküli ellátásra. Valójában a munkanélküli ellátás csak akkor nem igényelhető azonnal, ha a munkavállaló mondott fel.

Ha a munkaviszonyod megszüntetésére azért kerül sor, mert nem teljesítetted a munkaköri leírásodban feltüntetett feladataidat, vagy a munkádat bizonyíthatóan rosszul végezted – azaz ha a munkáltatói rendes felmondásra te magad adtál okot – és ennek ellenére a cég közös megegyezést ajánl fel, mindenképpen fogadd el a felkínált lehetőséget, ugyanis ebben az esetben rendes felmondás esetén sem járna a végkielégítés.

A közös megegyezés a munkáltatónak mindenképpen jó, hiszen szinte támadhatatlan, azonban a legtöbb esetben a munkavállalónak is érdeke elfogadni ezt a formát. Egyrészt azért, mert mégis csak jobban néz ki a kilépő papírokban – amelyeket az új munkahelyen kell majd leadni – a közös megegyezés ténye, mint a munkáltatói felmondás, másrészt azért, mert általában a közös megegyezés magasabb összegeket, több juttatást tartalmaz, mint ami a felmondás esetén törvényesen járna.

* A munkaviszony megszűnésének jogi szabályozását a Munka Törvénykönyve tartalmazza, a jelen cikkben tárgyalt esetek nem helyettesítik a törvény alapos ismeretét.

 

Ha tetszett, oszd meg!
Loading Facebook Comments ...

2 hozzászólás

  1. Enikő szerint:

    Kedves Adrienne!
    Elvileg a közös megegyezés is megtámadható, ha a munkavállaló bizonyítani tudja, hogy a közös megegyezés aláírása során megfélemlítették, vagy nem értette miről van szó, stb. Ez főleg a munkáltatóknak tanács, hogy mindig legyen jelen tanú is.
    Amúgy precíz , jó írás és nagyon hasznos.
    Léna.

    • CoachingTime szerint:

      Kedves Léna!

      Igen, ha a munkavállaló ezt bizonyítani tudja, akkor nyerhet. De ez egyrészt hosszadalmas és kétes kimenetelű procedúra, másrészt a megfélemlítés (remélhetőleg) nem mindennapos eset. Az extrém szituációkkal ebben a cikkben nem foglalkoztam. Bár ezek az esetek is megérnének egy cikket 🙂

      Köszönöm a pozitív visszajelzést.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.